Érdekes tény, hogy a Games Workshop a Warhammer univerzum tulajdonosa nagyon sokáig nem foglalkozott azzal az ötlettel, hogy a játékainak világait filmvászonra álmodják. Lehetséges, hogy a kiadót visszatartotta korai játék adaptációk elégé felemás minősége és sikere, gondolok itt a Super Mario Brothers és a Street Fighter filmes feldolgozásokra. Bár Ian Watson brit író, akinek az első Warhammer 40.000 regényt az Inkvízitort is köszönhetjük, egy interjúban azt mondta, hogy felkérték egy Warhammer 40k film forgatókönyv megírására és a dokumentum el is készült azonban a projekt annyiban is maradt és nem lett semmi se belőle.

Azonban a 2000-es évek elején egy kicsit kezdet engedni a jég, amikor is a GW fejesei úgy döntöttek, hogy saját házon belül elkészítenek egy egész estés Warhammer 40.000-es animációs filmet. Előszőr az egyik Warhammer 40.000 képregény sorozatott a Bloodquestet szerették volna filmre vinni animációs formában, azonban ez a projekt elhalt és a neten egy traileren kívül nem is maradt fenn sok minden az alkotásból.  
Ezt követte egy másik a projekt, ami szintén egy animációs film volt. A projektet 2009-es GameDay jelentették be és 2010 decemberében látott napvilágot a The Ultramarines. Az Ultramarines vegyes kritikai fogadtatás érte. Egyesek nagyon tetszet, mások rövidnek és egyszerűnek találták a történet vezetést. A filmnek több, mint valószínű azt sem tett jót, hogy csak limitált példányszámban lehett megvásárolni. 
Az Ultramarines-et követően hivatalos film adaptáció nem készült a Warhammer univerzumból azonban a YouTube térnyerésével elkezdtek megjeleni a rajongói anyagok, amik a kezdetlegestől az igen igényes alkotásokig terjedtek. Ha pedig ez nem lett volna elég, berobbant a sorozatok reneszánsza is. A Netflix bebizonyította, hogy a film streaming szolgáltatás megéri és lehet mozifilm minőségű sorozatokat is készíteni. Eközben a Games Workshop vezetésénél is változások történtek. 
Ennek köszönhetően a cég úgy döntött, hogy újra nyit a filmes világ felé. Előszőr 2019 júliusában jelentették be, hogy élőszereplős tv sorozatott csinálnak Dan Abnett Eisenhorn regényéből a Xenos-ból, majd a 2019 decemberében rántották le a leplet az animációs részlegről.
 
A 2019 évvégi anyagokból csak azt lehetett tudni, hogy a GW számos animációs sorozattal készül, de hogy ez mikor, illetve melyik szolgáltató platformján fog megjeleni arról nem lehetett semmit se tudni. Ezekről 2020-ban készültek részletesebben tájékoztatni a rajongókat, de sajnos közbe jött a Covid járvány és az egész tervezett megcsúszott. Több, mint valószínű, hogy a járvány számlájára írhatjuk azt is, hogy a Xenos tv sorozat is egyelőre áll és semmilyen információt nem lehet róla tudni. 
Azonban, most májusban a Games Workshop bejelentette, hogy a műsorait saját streaming platformján a Warhammer+ fogja megjelentetni. Ráadásul a GW megkereste a független rajongói anyagokat készítő csapatokat és közös együttműködést ajánlott fel nekik, ennek köszönhetően az Astartes második évada már a Warhammer+ fog megjelenni.

Ezen kívül két sorozat is kapott egy hosszabb trailert is. Az egyik a Hammer and Bolter ami az azonos nevű novellás kötet sorozatból válogat történeteket és ülteti át animációs filmre. Így ebben a szériában több kisebb történetre számíthatunk. 

A másik pedig az Angels of Death. Ez a sorozat már egy összefüggő történetett mesél el, amiben Véres Angyalok egyik hajója kénytelen kikötni egy távoli űrkikötőben, mert hiperűr viharok akadályozzak az immatériumon való áthaladást, és hajon tartózkodó űrgárdisták még nem is tudják, hogy az elszigeteltségnek köszönhetően valami mozgásba lendül a bolygó mélyén.
 
Az Angels of Death már számos kisebb trailert is kapott. Közülők ez az egyik.:

 A végére pedig még egy 7 perces bemutató az Angels Of Death-ből.:

Az elmúlt pár évben egy igen érdekes dolgot vettem észre. Egyre több külföldön vezető társasjáték illetve képregény és regény lát napvilágot kis hazánkban is. Ami nagyon örvendetes, de sajnos ez a fellendülés nem érintette eddig a szerepjáték könyveket.
Az utolsó angol nyelvű hivatalos szerepjáték fordításokat még a Delta Vision kezdte el. Ebben az időszakban jelent meg a D&D 3.0, Vampire Dark Ages, a Gyűrűk Ura illetve a 7 Tenger szerepjáték magyar nyelven. Mivel azonban ez a befektetés nem nagyon térült meg, ezért a Delta ezt a vonalat le is zárta. Ezt követően nem is jelent meg a magyar piacon hivatalos szerepjáték könyv, egészen tavalyig. Ugyan is ekkor kezdte meg működését a Kalandhorizont Könyvek, ami igazából Bakk László egyszemélyes kiadó vállalkozása.

A Kalandhorizont azt az utat kezdte el követni, hogy a miután megvette az adott játéknak a jogait, a fordítás előbb elkészül pdf változatban, amit a vásárlás után a vásárló bármikor letölthet és majd ezt követően az előrendeléseket figyelembe véve készül egy minimális fizikai nyomdai változat is, így kerülve el azt, hogy raktár készleten maradjon egy halom könyv, ami veszteséget generálhat a vállalkozásnak.
Bár alapvetően a Kalandhorizont inkább az underground vonalból válogat játékokat, mint például Patkányok a falban vagy pedig Kések az éjben. De már a nagyobb cél közönség felé is nyitott a Cthulhu nyomában kiadásával.

Azonban Bakk László még nagyobb fába vágta a fejszéjét, mert pár hete bejelentette, hogy kiadja magyar nyelven a Runequest szerepjáték legfrissebb kiadását!
A Runequest majdnem egy idős a Dungeons & Dragons-al, de 4 ével fiatalabb, mert az első kiadás 1978-ban látta meg a napvilágot. Azonban D&D-hez hasonlóan számos újítással rendelkezett, ami megreformálta a szerepjáték ipart. Itt jelent meg először a százalékos rendszer illetve a pont alapú mágia is. A második kiadását követően pedig a Runequest alaprendszeréből született meg a Basic Role-Playing (BRP) általános szerepjáték motor, amire számos későbbi játék is épült, mint  például a méltán híres Call of Cthulhu szerepjáték, ami anno magyar nyelven is megjelent, de bizonyos elemeket a Games Workshop játéktervezői is átvettek anno a Warhammer Fantasy RPG-be.
A Runequest persze az idők folyamán számos kiadást megélt és a magyar kiadás a legfrissebb változaton fog nyugodni.
Bakk László az oldalán illetve videos bejegyzéseiben folyamatosan tájékoztatja az érdeklődőket, hogy hol is tart éppen a fordítás folyamata. Remélhetőleg jövő tavasszal vagy nyár elején már kézbe is vehetjük magyar nyelven ezt a műremeket.

További információkat az alábbi linken találhatók: kalandhorizont.hu

A Kalandhorizont könyvek facebook oldalát pedig itt tudjátok elérni.:
https://www.facebook.com/kalandhorizont/

De ezzel még nem ért véget a jó hírek sora. A Tuan Kiadó, akik az elmúlt években azzal lettek ismertek, hogy sikerült újra magyar nyelven megjelentetniük a Warhammer regényeket és ők is be álltak a Games Workshop termékeinek forgalmazásba. Most úgy döntöttek, hogy nem csak az angliai céggel kötnek szerződést, hanem a tengeren túli Wizards of coast-al is, aminek eredményeként jövő tavasszal magyar nyelven is napvilágot fog látni a Dungeons & Dragons 5. kiadása.
Az első negyedévben a Játékosok kézikönyve fog megjeleni, majd ezt követően a Kalandmesterek illetve a szörnyek könyve is a boltok polcaira fog kerülni. A Tuan bejelentésében itt nem állt meg. Az alapkönyvek kiadása mellett tervezik a világleírások illetve a kalandmodulok és boxed set-ek megjelentetését is.
Természetesen mindig is felmerült a szerepjátékos körökben, hogy az egyes magyar kiadások, mindig hibásan vagy tévesen vannak fordítva, ennek megelőzése érdekében a Tuan a fordítás során teszt időszakot is meghirdet és az aktív játékosokat is be szeretné vonni, hogy megjelenő kiadványban ne legyen hiba.
Nagyon remélem, hogy ez a project, nem fog a Delta Vison D&D-s vonalának sorsására jutni, és ha minden jól megy, akkor mindenképpen egy izgalmas 2020-as év elejéhez lesz szerencsénk.

A mágia vagy nevezhetjük adottságnak is, napjainkban létezik. Azonban a nagyobb hatalom nem nagyobb felelősséggel, hanem nagyobb árral jár. Mert a mágia nem csak add, hanem elvesz. A használóit megnyomorítja mind testben, mind pedig lélekben, valakiből pedig egyenesen szörnyeteget csinál.
Ezt a szabályt kell megtanulnia nagyon hamar a fiatal Viktóriának is, aki arra eszmél, egy nap, hogy a BMX-e segítségével képes egy képzeletbeli hidat megidézni, ami olyan helyekre viszi ahol elvesszett dolgokat találhat meg. Azonban minden egyes út elvesz valamennyit a lány egészségéből is, és ha ez nem lenne elég egy nap a híd Viktoriát Charlie Manx házához vezeti.
Charlie Manx Viktoriához hasonlóan rendelkezik az adottsággal, azonban az ő ereje teljesen másban lakozik, mint a fiatal lányé. Charlie Manx, 1938-as fekete Rolls-Royce-ával él szimbiózisban, aminek a rendszáma NOS4A2. A fekete kocsi Manx-et el tudja juttatni egy képzeletbeli helyre Karácsonyországba, amit maga Manx teremtett megbomlott elméjével.
Karácsonyország azonban nem üres, hanem tele van gyerekekkel, akiket a férfi saját maga rabolt el egy csatlósa segítségével, mert megvolt róla győződve, hogy a csöppségeknek sokkal jobb helye van Karácsonyországban, mint szüleiknél. Azonban mire egy gyermek megérkezik Karácsonyországba, már nem önmaga, hanem valami más, valami borzalmas. A vén Royce mindent elvesz a gyermekektől és ártatlanságukkal táplálja gazdaját.
Viktoria és Manx első össze csapásából a férfi kerül ki vesztesen. Manx börtönbe kerül, majd rejtélyes mód komába is esik, de ez nem vigasztalhatja a fiatal lányt, mert az át élt események, szülei válása és rejtélyes képessége lassan az őrületbe kergetik.
Aztán jó sok év múlva Charlie Manx felébred hosszan tartó álmából és megszökik a börtönből bosszúra szomjazva. Bosszújának pedig nem is lehet más célpontja, mint Viktória és annak gyermeke…

Joe Hill regénye egy igazi dark fantasy mű, mely a klasszikus vámpír történetekből merít, amit az amerikai karácsony pop folk kultúra egyes eleminek eltorzításával színesít meg, hisz nem hiába kapta Charli Manx a hivalkodó Vérapó gúnynevet. A különös karácsonyi groteszk hangulat további fokozásában pedig igen nagy segítséget nyújtanak Gabriel Rodríguez beteg illusztrációi is, amik az egyes főbb fejezeteket és a regény elejét és végét színesítik.
Ha pedig már pop kultúránál tartunk, Hill jó pár esetben tesz egy két kikacsintást és utalást képregényekre és a geek kultúra köre. A mára már a szuperhős filmek kötelező részének számító a stáblista utáni rejtett jelenet is megjelenik Hill regényében, érdemes megkeresni. De természetesen ettől még a regény nem lesz egy Ready Player One horror kiadás. Sőt azt kell, hogy mondjam, hogy a regény számos komoly témát is boncolgat. Az egyik ilyen a terhesség utáni depresszió, ami nagyon sok nőnek okoz gondot mind a mai napig és sajnos jó pár esetben akár tragédiával is végződhet, ha az adott személy vagy annak rokonai nem kérnek segítséget időben. Bár a történetben Vik életét rejtélyes erők és szülei elvállásának illetve Charli Manx-el történő első összecsapásának traumája kísérti és kezdi őrületbe kergetni, de valójában ez nem más, mint a szülés utáni depresszió egyik metaforája.
Mint látható a Nos4A2 nagyon sok színű regény, ami épp úgy megpróbál elgondolkodtatni, mint megrémíteni és szórakoztatni. A regényt eredetileg az Európa Könyvkiadó adta ki magyar nyelven még 2014-ben, azonban azóta a regény hiánycikk sajnos a piacon.
Remélhetőleg a júniusban elinduló sorozatnak köszönhetően vagy az Európa vagy pedig a Gabó, aki jelenleg át vette Hill regényeinek gondozását, újra kiadja ezt a fantasztikus regényét. Amit mindenképpen érdemes beszerezni, mert nem fogtok benne csalódni.

Amikor elkezdtem a Geeksarkot az egész csak egy project volt a fejemben. Sokáig az oldal csak kallódót és nem nagyon akart megmozdulni. Aztán 2017-ben még is történt valami, és ha még nem is olyan gyakori megjelenéssel, de az oldal lassanként csak elindult, és immár hamarosan két éve aktív státuszban van! Remélem ez a jövő évben sem fog változni és abban is reménykedek, hogy talán még több időm lesz a cikkek írására és a már meglévők befejezésére.

Minden egyes olvasómnak boldog karácsonyt és kockaságokban gazdag ünnepeket és újévet kívánok. Csak jobb legyen a 2019-es év!

Zárásként pedig egy kis karácsonyi nóta a Darkness-től:

A new weird angliai fenegyerekének China Miéville-nek nyáron jelent meg magyar fordításban egy régebbi regénye a Város és Város között.
A regény eredetileg 2009-ben jelent meg angolszász nyelvterületen, de hozzánk sajnos csak most érkezett meg. Ez mondjuk érthető is, mert abban az időszakban Miéville regényeinek jogai igen viszontagságosak voltak. Az Ulpius bedőlt, a Galaktika pedig egyszer csak félbe hagyta a megjelentetéseket és egészen 2013-ig kellett várnia a magyar olvasó közönségnek, amikor is az Agave megtörte a jeget és elkezdte kiadni Miéville regényeit.
A magyar megjelenési sorend azonban nem követte az eredeti angol megjelenéseket, így a City & City-re vagy magyarul A város és a város közöttre egészen eddig kellett várni a magyar olvasó közönségnek.
Előjáróban egy valamit el lehet mondani Miéville-ről, hogy megszállottja a városoknak így a jelenlegi regényének is a helyszíne egy város pontosabban nem is egy, hanem egyszerre kettő!
Ez a két város Baszel és UI Qoma, amik Kelet Európa határán a Balkánon helyezkednek el és egy rejtélyes erőnek köszönhetően ez a két város egymásba olvadt a szó szoros értelmében. Az egyik város átfedi a másikat, épp ezért a helyiek a jelenséget Átfedésnek nevezik. A két város lakói egymás mellett élnek, de nem vehetnek egymásról tudomást és nem is léphetnek át engedély nélkül a másik térfelére. Az áthágásokat egy rejtélyes, láthatatlan és könyörtelen erő a Kontroll felügyeli. Aki áthágást követ el annak nyoma vész.
A történetet egy gyilkoság indítja el, amit Baszel-i oldalon követtek el, de a gyilkosságot vizsgáló nyomozónak Tyador Borlú-nak az az érzése támad, hogy bizony a nyomok a másik városba Ul Qoma-ba vezetnek. Ezzel pedig kezdetét is veszi Borlú utazása a két város között, amit épp úgy kereszteznek fanatikusok, a politika és a pénz emberei és maga a rejtélyes Kontroll is.

A regény egy igen kellemes krimi, amit át itat egy kicsit a misztikum. A történet egy nagy része a nyomozásra ősz pontosít, de eközben Miéville az eltérő Baszel és UI Qoma társadalmát is bemutatja, majdnem részletekbe menően.
Ebből kifolyólag A város és a város között Miéville egy későbbi regénye a Konzul Város előfutárának is tekinthető. Az egymás mellett élő, de még is teljesen eltérő kultúrák kommunikációjának vizsgálata ebben a regényben inkább még kísérletezgetős, ami a későbbi Konzul Városban fog teljesen kiteljesedni és főszerepet kapni.
Ha pedig már a kultúráknál tartunk, azt kell, hogy mondjam, hogy bár a történet Kelet Európában játszódik egy kitalált városállamokban, de én azt éreztem, hogy Miéville leginkább sablonokból építkezik, amire a saját brit társadalmi sémáit építi. Azt is ki kell emelnem, hogy a regény borítóján feltüntették Franz Kafka és Philip K. Dick nevét is, de én egyik szerző stílus jegyét sem nagyon vettem észre. Bár a Kontroll tényleg arctalan és a történetnek van egy pillanata, ami egy picit hajaz Kafka Perére, de mélységében nem annyira erős. Arról nem is beszélve, hogy bár Borlú a nyomozás során egyre több rejtélybe botlik, és egyre jobban kezd rajta erőt venni a paranoia, de soha nem lesz olyan elveszett karakter, mint Dick legtöbb hőse.
Ezeket leszámítva A város és a város között egy igen jó regény, amit csak ajánlani tudok mindenkinek, és ha ez a könyv tetszett, akkor mindenképpen el kell olvasni Miéville Konzul Városát is!

Tavaly novemberben már írtam JP Ahonen Belzebubs képregény kötetéről, ami a kőkemény északi black metalos szubkultúra elé állít görbe tükröt afféle Addams Family módra.
Ahonen Belzebubs-os képregény sorozata egy underground black metal együttes és családjuk minden napjaiba enged betekintést, ahol mindenki a sötét úr kegyeltje.
Ahonen képregény sorozat azonban annyira kinőte magát az idők során, hogy a Belzebubs a Gorillaz-hoz hasonlóan megelevenedet és a kitalált képregény karakterek tényleg eleven húrokba csapnak.
A Belzebubs mini albuma most júniusban jelent meg Blackened Call címmel, ami összesen két számot tartalmaz és a 2019-es februári albumot vezeti fel.
Természetesen egy ilyen megjelenéshez egy ütős klip is dukál, amin maga JP Ahonen is dolgozott.
A videoklip a szokásos Belzebubs humort hozza. A banda tagja kőkemények akarnak lenni, de semmi sem úgy sül el, ahogy eredetileg eltervezték, miközben pedig a háttérben dübörög a dallamos black metal.
A kis animáció igen jól figurázza ki az underground-os bandák videoklip készítését és mindeközben egyáltalán nem bántó.
Aki szereti a Ahonen képregényeit, a black metalt vagy a humort az mindenképpen nézze meg ezt a kis videoklipet, mert megéri!

Amíg idén igen sokan a legújabb Bosszúállókra voltak kíváncsiak, addig én inkább a Ready Player One megjelenését vártam tűkön ülve.
Már nagyon kíváncsi voltam, hogy Steven Spielberg és csapatának miképp sikerült filmvászonra álmodnia Ernest Cline fantasztikus regényét. Mivel a lecke fel volt adva rendesen a stábnak, hisz maga regény filmre vitele is igen nagy feladatt volt, de amellett megjelent a piacon a Stranger Things film sorozat is, ami rendesen hozta minden mennyiségben a nosztalgia maratont. De tavaly Szeptemberben az új Az is mozikba került, ami a Stranger Things 80s évek tini horror vonalát lovagolta meg igen sikeresen. Arról már ne is beszéljünk, hogy a Stranger Things második évaddának végén, mondtam azt, hogy bizony, most jó magasra lett téve az a bizonyos léc, amit a Ready Player One-ak meg kell majd ugrania a mozikban. Hogy sikerült e az mindjárt kiderül.

A film nem a könyv, a könyv nem a film

Amikor először megtudtam, hogy a Ready Player One-ból tényleg lesz mozi film teljesen fel lelkesültem, hisz nagyon érdekelt, hogy hogyan fogják az egyes kihívásokat megoldani. Legjobban persze engem a D&D-is modul megvalósítása érdekelt volna, azonban ahogy tavaly egyre több trailer jelent meg és egyre több részlet feslett fel a filmből egyre jobban kezdet gyanús lenni a dolog, hogy itt bizony nem biztos, hogy minden benne lesz a filmben, ami a könyvben is szerepelt. Amikor pedig film premierjét követően el olvastam pár ismertetőt és én is megnéztem a párommal a filmet a moziban, akkor szembesültem vele végleg, hogy ez bizony egy teljesen másik történet, amit tartalmaz elemeket a Ready Player One-ból, de teljesen más.
Na jó azért annyira nem, de azt el lehet mondani, hogy aki olvasta a könyvet annak újdonság lesz a filmnek egy jó nagy része, aki pedig csak a filmet látta, az pedig nyugodtan olvassa el a könyvet, mert a számukra pedig igen sok csemegét fog tartogatni a regény.

A film felvezetése nagyjából egybe cseng a regény narratívájával. A Föld 2045-re egy kizsigerelt világ lett, a szegénység és a munkanélküliség hatalmas mértékeket öltőt. A világot teljesen behálózó internet rendszerét pedig leváltotta a teljes virtuális valóságot nyújtó OASIS, amit James Donovan Halliday alkotott meg. Az állóvizet pedig, mint a regényben is, Halliday halála töri meg. Aki a végrendeletében egy versenyt hirdet meg. A verseny célja, hogy a játékosoknak meg kell találniuk három húsvéti tojást az OASIS-ben, amit maga Halliday rejtett el a rendszerben. Aki elsőként megleli mind a három tojást, az örököli meg Halliday teljes vagyonát illetve vállalatát is, ezzel egyben tejhatalmat nyer az OASIS felett is. Ez a jutalom elég csábító, hogy a világ összes szerencse vadásza fel kerekedjen és megpróbálja megszerezni magának a nyereményt. Itt csöppen bele a történetbe Wade Owen Watts más néven Parzival, aki a mélyszegénységből a verseny segítségével szeretne kitörni, és itt válik szét a regény és film története is.

A regényben számos szerencsevadász geek, más néven nyest küzd a nyereményért klánban vagy szabadúszóként. Ebbe a kategóriába esik Wade is aki, szabadúszóként próbál előre jutni a rangsorban és csak egyetlen barátja van H, akivel egyezséget kötöttek, hogy bár barátok, de nem segítenek a játékban egymásnak. Azonban ez már film elején látszik, hogy nem teljesen így működik. A nyesteknek illetve a nyest klánoknak nincs akkor hír értékük, mint a regényben illetve Parzival alias Wade és H egyezsége is sokkal lazább, mint azt a regényben olvasni lehet. A történet későbbi szereplőivel Daito-val és Shoto-val a regényben csak a verseny tényleges beindulását követően ismerkednek meg a történet kvázi főszereplői, azonban a filmben ezek a karakterek már ismerik egymást és H-nak köszönhetően valamiféle laza barátság is létrejött. Itt az egyedüli kivétel, ami megegyezik nagyjából a regény és a film történet vezetése között, Art3mis megjelenése Wade életében.
Ha pedig már a karakterekről esett először szó, akkor meg kell még említenem, hogy a kidolgozottságuk a regényhez képest semmit se változott a filmben, vagy is tetszik vagy sem, de egy kicsit még mindig sablonosak, de ez valahol érthető is, mert a regényben sem lettek tökéletesen kidolgozva. A film és a regényben való eltérés azonban leginkább a Halliday versenyében érhető tetten.

A Ready Player One regény változata 80-as évek nosztalgiájáról szólt, amiben az egykori Halliday felnőtt. A verseny egyes elemei ennek a kornak az átéléshez kapcsolódtak, azonban a film ezzel a megközelítéssel szakított. A filmben szereplő feladványok személyesen Halliday-ről és az ő életéről szólnak. Ez által a könyvben megismert összes feladványt elfelejthetjük. Szerencsére az Anorak kastélyáért vívott végső csatát azért nem hagyták ki a történetből.

Erre egyébként állítólag azért volt szükség, mert a regényben szereplő kihívásokat sokkal nehezebben lehetett volna megvalósítani, arról nem is beszélve, hogy ami működött a regényben az nem biztos, hogy életképes lesz a filmvásznon is.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ha megváltoztatták feladványokat, akkor mennyi maradt meg a retro hangulatból. Azt kell, hogy mondjam, hogy könyvhöz képest nem olyan szembetűnők az easter egg-ek, hanem sokkal elegánsabban vannak elrejtve a filmben, és mivel ez a film nem csak a retro fanoknak szól, ezért számos olyan elem is bele került a filmbe, ami egy mai gamernek vagy geeknek is fel fog tűnni.
Azt még ki kell emelnem, hogy bár a filmhez a Star Wars jogokat nem tudták megszerezni, így nyíltan nem is jelenhettek meg utalások a franchise-ról, de Steven Spielberg azért még is bele csempészet egy jelentett, ami egy az egyben utal az eredeti első részre. Ezen nem is szabad meglepődni, hisz Spielberg anno már az Indiana Jones-ban is elrejtett egy két meglepetés jelenet, hogy megtréfálja barátját George Lucast.

Összességében

A film számomra kellemes csalódás volt még annak ellenére is, hogy a regényhez képest sok mindent megváltoztattak benne. De ezeket a rejtett utalások garmadája sikeresen ellensúlyozta.
Tisztában vagyok vele, hogy ez a film nem fogja megváltani a világot és több mint valószínű, hogy nem fogja le előzni a jelenlegi szuperhős filmeket és nagy franchise-okat, de szerintem ennek a műnek nem is ez volt a célja.
Ernest Cline azt mondta, hogy a könyvét a kockaság ünneplésének szánta és ez a film se szól másról, mint egy nemes fő hajtás a geek és gamer társadalom előtt. A Ready Player One egy modern mese film, amiben a nép egyszerű különcei összefognak egy célért, hogy megvédelmezzék mesebeli birodalmukat a hatalmas gonosztól, ami ebben az esetben egy profitorientált nagyvállalat.
Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a filmet. Akik pedig szeretnek egy filmet kép kocka szintre lebontva ki elemezni, azoknak meg kifejezetten kötelező, mert rengeteg dolog van elrejtve. Ha pedig tetszet a film, akkor pedig mindenképpen olvassátok el a könyvet!

Egyszer egy barátom azt mondta, hogy nem az űr éjsötétjétől fél a legjobban, hanem a tenger mélységétől ahová már nem jut le a napfény és oly teremtmények lappanghatnak, amit emberi szem még nem látott, de ott vannak és várnak az örök sötét honában ezernyi titkúkkal.
Ezt a klausztrofóbikus helyszínt idézi meg Craig Davidson alias Nick Cutter a Mélység c. regényével. Érdekesség, hogy Davidsonnak Nick Cutter álnév alatt nem ez az első horror regénye, hanem a Falka (Troop), de az Agave még is úgy döntött, hogy 2015-ben a Mélységgel kezdi el bemutatni a Kanadai író munkásságát.
Akkor hát nézzük meg miről is szól a regény.

Napjainkban egy új pestis üti fel a fejét, amit csak egyszerűen Kórnak hívnak. Aki elkapja a Kórt, az lassanként el kezd felejteni. Először csak egyszerű dolgok felejt el az áldozat, majd lassan elindul a leejtőn és a végén katatón állapotba kerül, amíg el nem felejt levegőt venni. A világ kutatói pedig teljesen tehetetlennek a Kórral szemben és nagyon úgy fest, hogy nincs is gyógymód egészen az Ambrózia megjelenéséig.
Az Ambrózia egy eddig beazonosíthatatlan anyag, amit egy tengerkutató fedezet fel a Marianna árok felett. A korai kísérlettek azt bebizonyították, hogy a rákot és az öregedést az Ambrózia legyőzi, így a világ vezetői nagy reménységet kezdtek táplálni annak reményében, hogy talán megtalálták a Kór ellenszerét. Azonban az Ambróziát csak egy helyen lehet megtalálni a Marianna árok mélyén. Így hát a világ vezetői összefognak, hogy létrehozzanak egy kutató állomást a tenger mélyén abból a célból, hogy a világ legjobb kutatói megtalálhassák a Kór gyógymódját az Ambrózia segítségével.
A kezdeti lelkesedést azonban vihar árnyékolja be, amikor megszakad a kapcsolat az állomással és összesen egy üzenetet tudnak fogni, amit az egyik kutató Dr. Clayton Nelson küld a felszín felé, amiben a testvérét hívja magához. Így hát a nem is késlekednek a szövetség vezetői és elő kerítik Luke Nelsont, akinek az élete jó pár éve tönkre ment, amikor elrabolták a kisfiát, és megkérik, hogy menjen le a mélybe és egy katona segítségével derítse ki, hogy mi is zajlik az állomás tengeri nyomástól terhelt falai között. A megtört Luke természetesen elvállalja, hisz már nincs veszteni valója, és ahogy elnyeli, a sötét áradat úgy szakad fel a múlt baljós szövete is.

A Mélység egy igen jó horror regény, ami nem csak a mélyben lappangó megnevezhetetlen borzalmakról szól, hanem az emberi gonoszságról és egy gyermek elvesztése utáni szülői gyászról és önvádról.
A történet fokozatosan bomlik ki és mindig fenntartja az érdeklődést. A regény nem fullad le és a jelenben történő cselekményeket nem akasztják a múltba való vissza révedések.
Cutter bár saját stílusában szólal meg, azért még is lehet érezni, hogy számos helyről merített. A mélységben lappangó láthatatlan, de még is az állomást állandóan körbe lengő megnevezhetetlen borzalom emlegetése H. P. Lovecraft munkáságát idézi meg. Míg a tengerfenéken rejtőző ambrózia és a regény záró jelenete a 2007-ben megjelent Bioshock-ot jutatta eszembe.
A regény elolvasása előtt számos kritikát olvastam a kötetről és nem mindegyik volt pozitív. Így anno félve kezdtem el az olvasását. Azonban azt kell, hogy mondjam, hogy én személy szerint kellemesen csalódtam a Mélységben. A történet lekötött arról nem is beszélve, hogy egyes esetekben még talán el is gondolkoztatott. Természetesen azért ne várjunk filozófiai mélységeket, de a valódi emberi tragédiák még is valahol megindítottak. Mert míg a mélyben lapuló rettenet csak tényleg egy fikció, addig a családban történő erőszak és gyermek bántalmazás igen valós és létező probléma.
Ezek után csak azt tudom mondani, hogy aki szeretne, egy újkori hangulatos horror regényt olvasni az adjon egy esélyt a Mélységnek.

Ne feledjétek valami lappang a mélyben...

Ernest Cline Ready Player One-ja az egyik olyan könyv, amibe első olvasásra beleszerettem. Miért? Azért mert úgy éreztem, hogy ez a könyv rólam is szól, azért mert képes volt vissza repíteni a gyerekoromba, és rengeteg kellemes pillanatokat tudott varázsolni a számomra a meganyi rejtett vagy nem is annyira rejtett filmes, könyves és játékos vagy ne adj isten tech-es utalásaival. Természetesen itt nem szabad egy kőkemény sci-fi regényre gondolni, mert a Ready Player One-nak nem ez a célja. A Ready Player One a kockákról szól és az ő világukról illetve a 80-as évek utáni nosztalgiáról.
De ezen nem is szabad meglepődni, hisz maga a könyv szerzője Ernest Cline is egy nagy kocka. A Ready Player One előtt ő írta a Fanboys c. film forgatókönyvét, ami egy Star Wars rajongó baráti körről szólt, akik megpróbáltak betörni a Lucas Ranch-ra, hogy megnézhessék a legújabb Star Wars filmet. De mindezek mellett Cline a kockaság mellett nagy megszállottja a 80-as éveknek is, oly annyira, hogy be szerzet magának egy eredeti DeLorean DMC–12 és ha már egyben geek is, ezt még azzal is megfejelte, hogy George R. R. Martint is beültette a volán mögé.

De nézzük is meg, hogy miről is szól a könyv. Annyit elárulhatok előjáróban, hogy történetünk a nem túl távoli, de annál inkább sötét jövőben veszi kezdetét….

2045 egy nagyon csúnya világ és egy hősi küldetés

A történet egy tipikus cyberpunk világban játszódik. A Föld egy kiéget sárgolyó és rogyadozik az emberi túlnépesedéstől. Rengeteg a bűnözés és a munkanélküliség. A világot hatalmas mamut vállalatok tartják irányításuk alatt. Az emberiség egyetlen menedéke pedig egy globális méreteket öltőt virtuális világ az OASIS. Az OASIS rendszerében az átlag halandó bármi lehet és bármit megtehet, így az egyik legjobb menekülő út a világ sorvasztó szürkesége elől.
Ezt a rendszert leginkább úgy lehet elképzelni, mint a Second Life és a világ összes MMORPG-ét egybe gyúrták volna. A rendszer annyira népszerű lett, hogy az alap internetet túlnőve az emberiség ezen a rendszeren keresztül intéz a mindennapjait. Az iskolai tanulástól kezdve a bolti bevásárláson keresztül egészen a haverokkal való délutáni együtt lógásokig.
Ezt az állóvizet kavarja fel James Donovan Halliday az OASIS rendszerének tervezője és tulajdonosának a halálának híre. Halliday halálának pillanatában azonnal életbe is lép a végrendelete, ami egy versenyre hívja az OASIS összes felhasználóját. Az OASIS rendszerében el lett rejtve egy húsvéti tojás (easter egg), és aki először rá lel, az örökli meg Halliday teljes vagyonát beleértve az OASIS-t is. Azonban a feladat nem is olyan egyszerű, mint aminek látszik. Ugyanis a tojáshoz csupán három kulcs segítségével lehet hozzá jutni, azonban ezek a kulcsok is el vannak rejtve és mindegyik kulcs valamilyen módon kapcsolódik az egykori Halliday kocka múltjához.
Így hát, ahogy egy népmesében is történne, felkerekedik az OASIS apraja nagyja, hogy meglelje a kulcsokat és azok segítsége állttal a hatalmat jelentő tojást.
Természetesen egy ilyen történetből nem hiányozhatnak a hős kalandorok illetve a velük szemben álló gonosz hatalmak sem. Ebben a történetben a hősies vagy nem is annyira hősies kalandorok táborát a nyestek jelentik. A nyestek olyan elkötelezet Halliday tojás keresők, akik vagy egyedül, vagy klánokba tömörülve próbálják megnyerni a versenyt, de mind eközben nagyra becsülik és tisztelik a kocka kultúrát, hisz nagy többségük maguk is geekek. Bár az összes nyest magának akarja a tojást és bármit megtennének, hogy elérjék a céljukat, azonban egy valamiben mind megegyeznek, nem akarják, hogy az OASIS az ő személyes játszóterüket kizsákmányolják. A nyestekkel szemben pedig ott van a gonosz erőit képviselő totalitárius megavállalat az Innovative Online Industries röviden IOI és alkalmazottai, akik bárkit és bármit felhasználnak vagy akár fel is áldoznak annak érdekében, hogy megszerezhessék a korlátlan hatalmat az OASIS felett.
Ebbe a versenybe csöppen bele a fiatal és szegény Wade Watts akinek igen beszédes nic neve Perzival és szabadúszó nyestként ő is megszeretné találni Halliday tojását. Azonban az első sikerei után, amikor is rálel, az első kulcsra rá kell ébredni, hogy bizony egyesek ezt a játékot tényleg életre, halálra játszák…

Kalandok és Kockák

A regény története első hallásra egy teljesen átlagos cyberpunk sztorinak tűnhet, azonban ennél sokkal többet tartogat számunkra a Ready Player One, mivel a cyberpunk-os világábrázolás csupán egy vázszerkezet amire Cline felépíthette a nosztalgia vasútját.
A kalandok nagy része Tad Williams Másvilág regény ciklusához hasonlóan az OASIS virtuális világában játszódik, ahol bármi megtörténhet, és Cline-nek szűksége is volt egy ilyen nagymértékű szabadságra, hisz az OASIS rendszerében épp úgy meglehet jeleníteni egy D&D világot, mint egy Japán mechás animét.
Ennek köszönhetően az olvasónak olyan érzése támadhat, mintha egy kocka kultúráról illetve a 80-as évek popkultúrájáról szóló könyvet olvasna, aminek csak azért van egy váz története, hogy ne legyen száraz az egész anyag.
Több mint valószínű, hogy a szerzőnél ez is szerepet játszott, amikor elkezdte felépíteni a regényét azonban azt le kell szögeznem, hogy azért a Ready Player One regényként is megállja a helyét, még ha vannak is benne hibák.
De a pont fentebb említett retro maraton miatt, a regényt általában valaki vagy szereti, vagy nem. Természetesen lehetségesek átmenetek is, de én eddig csak olyan emberekkel találkoztam, akik valamelyik csoportba lehetett sorolni.
Személy szerint én mindenkinek csak ajánlani tudom a Ready Player One-et. Azoknak is, akik nem kockák, de kíváncsiak a kocka kultúrára, hisz egy kis be pillantást kapnak geek életébe illetve azoknak is, akik már kockák és szeretnének nosztalgiázni.